2012. január 5., csütörtök

No Guts No Glory interjú

A No Guts No Glory-val még 2009 nyarán volt szerencsém egy színpadon zajongani. Előtte is meg volt pár anyaguk, de nem nagyon fogott meg az egész. Egészen addig az estéig… Élőben valami félelmetesen jó volt ez a zenekar. Amikor hazaértem a koncertről még egyszer áthallgattam a cuccot, és ez után úgy könyveltem el a bandát, mint kibaszott jó koncert-zenekar, és nem több. Mígnem egy évvel később kijöttek az új LP-vel, amivel sikerült komolyan a szívembe lopni magukat. Egyszerűen nincs egy rossz pontja a lemeznek. Sikerült elég dallamosra venni a témát ahhoz, hogy fülbemászó és végig érdekes legyen, viszont megtartották az egész erejét.. ezt az egyensúlyt pedig kevesen szokták eltalálni…

Helló haver! bemutatnád a No Guts No Glory tagokat?
Szia Marci! Bazile dobol, Julien a basszer, Thomas és Ulrich gitáron játszik, az enyém pedig a mikrofon. Ebben a felállásban játszunk 2008 óta, de a zenekar ezelőtt is létezett.

Mi történt veletek eddig? Turnék, lemezek stb.?
Idén nyáron lesz a harmadik Európa turnénk. Múlt nyáron kijött ez első LP-nk, Hidden In The Light címmel és ennek alkalmából a From This Day On nevű Berlini haverbandával róttuk az utakat. Játszottunk Ukrajnában és Oroszországban is, elképesztő turné volt. Az idei nyár is jónak igérkezik. A túrné első részét a Reconcile-lel és a Col-lapse-szel közösen töltjük majd el, a második felét pedig a Tackleberry-vel, ahol Ukrajna, Oroszország, Lettország és Németország is tervbe van véve. Alig várjuk már. Ja és úgy néz ki, hogy egy split 7" is ki fog jönni a tunéra, amin a Can't Bear This Party-val fogunk szerepelni. Remélem, eljutunk Magyarországra is a turné során, de ez még nem biztos.



Miért lett vége annak idején a Backsight-nak? Fasza banda volt az is.
Okés, elmagyarázom. A NGNG és a Backsight többé-kevésbé ugyanabban az időben alapult, olyan 2003/2004 körül. Ebben az időben sokat játszott együtt a két banda. Ekkor még Thomas és én a Backsightban nyomtuk. Aztán úgy alakult, hogy pár bulin helyettesítettem a NGNG énekesét, aki Kanadában volt éppen. A 2007-es túrnénk előtt kiszállt a Backsight-ból a gitárosunk, ezért csatlakozott hozzánk Ulrich és vele is játszottunk 2008. januárig, amíg vége nem lett a bandának. Úgy döntöttünk abba hagyjuk a Backsight-ot, mivel sok mindenben különböztek az elképzeléseink, a motivációink és nem hittük, hogy ez valaha is azonos lesz. Ekkor csatlakoztunk Thomas-szal a NGNG-hoz és ahogy lehetett elkezdtük írni az új számokat. Szép emlékeket tudhatunk magunkénak a Backsight által és mi mindannyian jó barátok is maradtunk. A túrnénk a Second Combat-tal fergeteges volt. Ez volt az első tapasztalatunk a hosszú túrnézásban. Nagyon jó időszak volt. A NGNG zenéje eléggé különbözik a Backsight-tól, de ez csak azért van, mert az egészet a saját szájízük alapján alakítottuk ki. Nagyon különböző hatásaink vannak, és azt hiszem ezek összességének a keveréke a NGNG.

Hogy kerültetek kapcsolatba a Hurry Up Records-szal?
A Famine énekese beszélt rólunk Matteo-nak, nekik pedig bejött a zenénk és írtak nekünk. Nagyon jó srácok, boldog vagyok, hogy ők adták ki az LP-t.

Mit gondolsz ezekről a dolgokról? anarchia, francia színtér, Sarkozy
Aha, hát ez kemény, na lássuk..Én magamat anarchistának tartom. Nem hiszek a politikai szervezetekben és a szavazásban sem. A liberalizmus irányítja az egész rendszert, a demokrácia csak egy illúziója a szabadságnak. Mi az undergrounddal a kapitalizmus igazságtalanságai és ez által a gazdagok zsebeinek megtömése ellen lázadunk. Nincsenek illúzióim a helyzetemről, tudom, hogy én is a rendszer rabszolgája vagyok, így nem tekinthetem magam szabadnak. Számlákat kell fizetnem, bérleti díjat, kénytelen vagyok dolgozni és egy gépnek a része lenni, akármit is gondolok. Kibaszottul gyűlölöm ezt. Ahogy csak tudom, próbálom lecsökkenteni a kapcsolatom ezzel a világgal és a hozzájárulásomat a rabszolgasághoz, de manapság nagyon bonyolult az élet a teljes elszigeteltséghez. Ez az egyik fő oka annak, hogy miért vagyok vegan straight edge, az egész politikai meggyőződésből fakad.
A francia szintérről..mit tudnék mondani? Van pár fasza bandánk és néhány szar. Én nem szeretem például a Beatdown színteret, mert a legtöbb bandának nincs mondanivalója és ráadásul teljesen seggfejek. Ha ajánlhatnék pár bandát, ezek lennének, csekkoljátok őket: Birds In Row, Aussitôt Mort, Sugartown Cabaret, Zombies Are Pissed, Exhaustion, Black Spirals, Brume Retina, Lost Boys, Sport, Cycle To, Can't Bear This Party, Youth Avoiders, Abject Object, Thrashington DC, Alea Jacta Est, Nine Eleven, A Bridge To Many, Montreal On Fire, Selenites, Towerbrown... jó srácok, jó zenék! Biztos kihagytam egy csomó bandát, bocsi. Ulrich ezen kívül játszik még a Bad Chickens és az Owen Temple Quartet-ben, Bazile az Annita Babyface-ben és a The Tasty Poneys-ban én pedig Haute Couture-ben. A színtér az adott várostól függően különböző. Párizsban ez jól elkülönül. Semmi közös nincs az ottani punk hardcore és metalcore koncertekben, nem ugyanaz a közönség, nem ugyanaz a szellem. Lásd: én szeretem a foglaltházakat és a 80-as hardcore-t, ők szeretik a nagyszabású koncerteket és a New Era sapkákat.
Lássuk Sárkozy-t. Figyelembe véve az én politikai álláspontomat megértheted, hogy nem sokat adok a Jobb oldali szónoklatokra. Azonban volt pár jó döntése a közelmúltban a Líbiai polgárháborúval kapcsolatban. Biztos vagyok benne, hogy nem a legjobb megoldás született meg, de szükségük volt a segítségre az ottaniaknak. Remélem sikerül végre a saját kezükbe venni a sorsukat. Viszont az a baj a nyugati beavatkozással, hogy mindig megpróbálja átvenni az irányítást a nép felett.

Az első komolyabb teljes hosszas albumotok, a Hidden in The Light, múlt nyáron jött ki, milyen visszajelzéseket kaptatok ezzel kapcsolatban?
Mostanáig eléggé pozitívakat, szóval nem panaszkodhatunk... Mindannyian nagyon elégedettek vagyunk az LP-vel, ami nagyon ritka. Általában én nem tudom hallgatni a saját lemezeim. Ezt azonban ma is többször újrahallgattam és ezután is teszett, és ez úgy gondolom egy jó jel. Általában az emberek csak az artwork-öt kritizálják, szóval szerintem a zene okés:).
Milyen lehetőségek vannak a francia underground színtéren (klubbok, squat-ok, diy kiadók)?
Nincs túl nagy színterünk itt Franciaországban, tudsz játszani jópár városban, ami fasza, de ne számíts 200 emberre a koncerteken. Próbálunk nem túl sokat játszani a közelben, hogy a srácok nehogy azt mondják, hogy "óó már láttam őket ezerszer!" A következő bulink Május 4-én lesz Toulouse-ban a Youth of Today-el, és ez az első koncertünk Franciaországban 2010 Júliusa óta. Úgy gondolom, hogy sokkal izgalmasabb dolog az, ha egy zenekar lemezét már hallgatod egy darabig és várod, hogy lásd végre. Legalábbis a mi véleményünk ez.
Itt nincs túl sok squat, csak egy pár Párizsban, Toulouse-ban, Dijon-ban és pár másik városokban. De mi leginkább klubbokban játszunk. Némelyik elég jó, de az az igazság, hogy elég nehéz megtalálni az ideális helyszínt egy hardcore punk buli szervezéséhez.
Van pár kiadó is amit remek emberek visznek, de ha egész világra kiterjedő terjesztést szeretnél akkor már bonyolultabbá válik a helyzet. De legalább tudunk lemezeket csinálni és aztán eladni ezeket a koncerteken.

2009-ben láttalak titeket Egerben. Elég fasza koncert volt. A tavalyira sajnos nem tudtam elmenni. Az, hogy sikerült?
A koncert király volt, de a légkör kicsit fura... Azon a helyen ahol 2009-ben játszottunk(Egrix), most egy fasiszta zenekar nyomta. Ahol pedig mi játszottunk(Egál) az pont ez a hely mellett volt. Egyszer csak néhány faskó gyerek tünt fel, ennek következtében csaknem bunyó alakult ki, de még előtte elmentek és végül is minden rendben volt. Ha zikhejezni akarsz, ne gyere a mi bulinkra, mert ki leszel baszva haha. Nem tudom, hogy történhet meg ez egy ilyen skate park komlexumban, hogy játszhatnak itt ehhez hasonló zenekarok. Úgy gondoltuk, hogy ez egy nagyon fasza hely, és amikor megláttuk mindezt nagyon meglepettek és csalódottak voltunk. A fasizmus szar, megérthetné már mindenki, hogy a gyűlölet nem megoldás semmilyen problémára.. csak használd a kibaszott fejedet!

Esetleg van valami fasza sztorid még erről a túrnéról?
A túrné következő napján Lviv-ban (Ukrajna) néhány náci skinhead molotov koktélokat dobált be a squat-ba amiben játszottunk. Elég jó volt! hahaha. Minden tiszteletem azoké a srácoké akik Ukrajnában és Oroszországban foglalkoznak ezzel a szarral, annál is inkább hiszen ők sokszor csak 16 vagy 17 évesek, viszont sokkal érettebbek mint mondjuk egy 25 éves francia gyerek. Ez egy igazi kűzdelem ott, és ebben nagyon különbözik Franciaországtól. Itt senki nem úgy jön le egy koncertre, hogy most lelő valakit a vadászpuskájával. Antifasisztának lenni valódi elkötelezettséget jelent. Franciaországban vagy az Egyesült Királyságban kiabálhatsz az utcákon, senkit sem fog érdekelni, nem támad meg érte senki, ez azért elég könnyű. Játszunk ezekben az országokba, találkozunk ezekkel a srácokkal, akik készek a harcra olyan dolgokért amik fontosak nekik. Ez számomra egy nagy lecke az életről és a elkötelezettségről. Soha nem felejtem.

A No Guts No Glory-ból mindenki straight edge, vagy csak te?
Nem, én vagyok az egyetlen. A többiek nagyon messze vannak ettől.

Úgy tudom az összes tag más helyen lakik, hogy sikerül összehozni egy-egy próbát, hogy sikerül együtt maradni?
Én Párizsban élek és Valance-ban szoktunk próbálni, tehát vonatozok. Ez egy két órás út, szóval elég gyors viszont drága. Ezért úgy döntöttem a közelmúltban, hogy nem fizetek a jegyért. Néha működik, néha nem, de most ez a legkézenfekvőbb megoldás, hogy megspóroljak egy kis pénzt. Aztán ott van Thomas aki Avignon-ban él, ami egy órára van autóval Valace-től, szóval neki okés. A többi tag Valence környékén lakik. Általában egyszer vagy kétszer próbálunk egy hónapban, remélhetőleg ez elég, hogy összeszokva együtt tudjunk játszani, még akkor is ha azért jobb lenne kicsit többet gyakorolni.

Örülök, hogy végre összehoztuk ezt az inerjút. Köszi a válszokat. Valami amit még el szeretnél mondani?
Alig várjuk, hogy újra Magyaroszszágon játsszunk! Reméljük összejön!

/Marci/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése